Óvóhelyek

A többi cikktől eltérően, no meg az oldal alap-beállítottságától ez inkább ismertető jellegű. Ezért kerül külön modul alá.

Az óvóhelyekről a többség már bizonyára hallott említés szintjén, de a tényleges ismeretek a mai közcélra kiadott anyagok kis száma és nehéz hozzáférhetősége folytán korántsem elégségesek. Ezen kis iromány az alapokba kalauzolja be az érdeklődőt. További cikkek várhatóak az óvóhelyekkel kapcsolatban a polgári lakosság számára.

Az óvóhelyeket védelmi képességük szerint a következőképp lehet csoportosítani:

-         minősített óvóhelyek

-         szükségóvóhelyek

Az óvóhelyeket funkciójuk szerint a következőképp lehet csoportosítani:

-         a politikai, gazdasági elit és magasabb beosztású közigazgatási személyek védelmét szolgáló minőségi, karbantartott óvóhelyek

-         a közigazgatást és polgári védelmet végző személyek védelmét biztosító létesítmények

-         nagy értékű vagyontárgyak, vagy felszerelés/ellátás raktározására szolgáló óvóhelyek

-         a polgári lakosság védelmét szolgáló építmények

-         háború esetén is működésre kötelezett szervezetek (pl. kórházak, kommunikációs lehetőségeket biztosító rendszerek) elhelyezésére szolgáló építmények

-         állandó működésű óvóhelyek

Mindezek lehetnek minősített és szükségóvóhelyek is, bár utóbbi bizonyos funkciók esetén szinte kizárt. Magyarázatra talán csak a legutolsó funkció szorul. Állandó működésű óvóhelyek azok, melyeket több hadgyakorlaton felhasználnak, békeidőben nem szükség, hanem normál raktárként üzemelnek, ill. állandó őrposztként vagy, nemzetvédelmi feladatokat ellátó építményként funkcionálnak.

Egy igazán magas szintű óvóhely a földfelszín alatt legalább 6 méterrel kezdődik (legfelső szintje, vagy a „fogadórész”), maga az építmény vasbeton-nehézbeton (felső kategóriájú, vasreszelékkel is megerősített), esetlegesen ólmozással, magas minőségű szigetelésekkel (hogy csak a talajvíz ellenit említsük). A védelem mértékében szerepet játszik a terep is, mert pl. hegyvidéken, a kőzetbe vájva többet számíthat ugyanakkora mélység.

Felszereltség tekintetében a külvilágtól elzárt, saját víz és levegőkészlettel rendelkezik, víz és légtisztító berendezésekkel, a hulladékok újrahasznosítására alkalmas berendezésekkel. Raktáraiban legalább 3 hónapra elegendő, az energiaszükségletet fedező nyersanyag van felhalmozva, továbbá generátorok és akkumulátorok. A tartós élelmiszerkészlet is minimum 3 hónapra elegendő, akárcsak a közszükségleti cikkek. Rendelkezik legalább orvosi szobával, kiadós gyógyszerkészlettel, beleértve az olyan magas szintűeket, melyek pl. a radioaktív sugárzás ellen védenek. Ezen felül RBV védelmet biztosító védőruhákkal, személyi légzőkészülékekkel. Minden külső tényezőtől független számítógépes és érzékelő rendszerrel.

Nos, mindezek az egyszerű lakosság számára mindössze az álmok szintjén maradnak, ellenben a különböző államok felső vezetőse már élvezheti egy ehhez hasonló szintű hely védelmét.

A szükségóvóhelyekről szólva:

Lehetnek megfelelően kialakított pincék, földhányások alatti „fasátrak” (egy fából ácsolt, általában szigetelt, gyakran gázzáró réteggel (dupla ajtózás) rendelkező, föld feletti, vagy félig földbesűlyesztett építmény, melyet földhányás takar), árokóvóhely (földbesűlyesztett), esetleg természetes képződmény (barlang). Olykor egykori bányajáratokat, metróalagút részeket is kineveznek óvóhelynek.

Gyenge védelmet biztosító szükségóvóhelyet akár egy lakásban is ki lehet alakítani az ehhez szükséges ismeretek és egy kevés tárolt felszerelés esetén.

Ezek az ismeretek, ill. az óvóhelyekkel kapcsolatos ismeretek manapság sajnos nem ismeretesek széles körben, ezért a jövőben tervezem egy erről tájékoztató iromány készítését, melyhez minden segítséget szívesen fogadok.

Babilon5