Az oldal létrejöttének története
Elöljáróban, egyszerűen kifejezve annyit: nem volt a legkönnyebb és legsimább. Szorosan összefügg személyemmel, ezért amolyan magánjellegű beszámoló is egyben.
Az ötlet olyan 3 éve fogalmazódott meg bennem. Sokáig nem is maradt már, mint ötlet. Körülbelül 1,5-2 évvel ezelőtt aztán elkezdtem az úgymond alapozást. Ennek keretében felírtam az ötleteket és elkezdtem kérdezősködni. A kérdezősködés célpontjai természetesen katonák, rendőrök, biztonsági őrök voltak elsősorban. Nézelődtem az Interneten, s nem találtam semmi hasonlót, mint ami megszületett bennem ötletként. Mindenhol szinte csak a bemutatók, képgyűjtemények, szervezeti leírások és más egyebek sorakoztak, bárhová tévedtem is. Ez utóbbi kissé felbuzdított. Ellenben sajnos a kérdezősködés alig-alig vezetett eredményre. Sok helyen merev elutasítással, vagy érdektelenséggel találkoztam. Emlékezetes eset, mikor egyszer, - talán egy éve - Bp.-en ragadtam, mert a program, melyen részt vettem elhúzódott és ezáltal lekéstem az utolsó vonatot. Nem gond, gondoltam magamban, unatkozni kissé nehézkesen tudok, majdcsak elfoglalom magamat. Internetkávézót sajnos nem találtam (bár kicsit ráncoltam rajta a homlokomat, hogy a belvárosban nem tud 20 ember sem útbaigazítani). Végül egy kínaival beszélgettem el (angolul), aki sajnos szintén nem tudott útbaigazítani, de arra azért figyelmeztetett, hogy a híd alá ne menjek, mert veszélyes. Ez juttatta eszembe, hogy végül is egész Pest az, tehát valószínű vannak járőrök az utcákon. Mivel az idő egész kellemes volt, így feltételeztem, akadnak gyalogos rendőrök. Nos, alig sétáltam egy órája, máris találtam egy járőr párost. Gondoltam tartok egy kis ötletbörzét a leendő honlaphoz. Ekkor olyan 00:30 lehetett. Nos odaballagtam, kedvesen megkérdeztem nem zavarom-e őket? Megkérdezték mi a probléma? Én pedig elkezdtem ismertetni miért is mentem oda. Meglehetősen furcsán néztek rám, majd elkezdtek igazoltatni. Felmerült bennem, talán részegnek néznek, mert a tekintetük valami olyasmit is elárulhatott, hogy józan ember ilyennel nem megy oda a rendőrökhöz… Tehát így nem jutottam tovább a belekezdésnél, mert mikor kiderült, hogy nem vagyok körözve, vagy egyéb, otthagytak azzal, hogy zavarom őket. Nos rendben, gondoltam, majd próbálkozok másoknál. Nos, valamivel később az egyik aluljáróban nézve valami harapnivaló után (találtam egy üzemelő gyorsétkezdét) találkoztam egy újabb rendőrrel. Tekintetemmel kerestem a társát, de nem találtam. Gondoltam biztos a kocsiban várja az élelmet. Nos ennek a későbbi események kissé ellentmondani látszanak. Ugyanis ezt a témát, ill. más jellegű beszélgetést elutasított, indokként felhozva, hogy szívesebben beszélget a gyorsétkezdében serénykedő fiatal nővel. Jó, mondom magamban: remek… Kissé ugyan lehangolt ez a két eset, főleg az utóbbi. Tovább járogattam még egy ideig, de alig lézengett valaki az utcákon. Ezért betértem egy sörözőbe, ahol (tekintettel a késői időpontra már kissé melegebb volt). Mivel nem szerettem volna, ha kinéznek, rendeltem is egy italt és nekiültem a könyvem folytatásának, aminek olvasását még az odavezető vonatúton hagytam abba. Mikor zártak, újra elindultam sétálni. Szerencsémre egy kaszinó előtt összeakadtam egy unatkozó biztonsági őrrel. Bár a honlappal kapcsolatban, ötletek híján ő sem tudott sokat segíteni, azért kellemesen el tudtunk beszélgetni, talán jó 45 percen keresztül is. Utána vissza kellett mennie. A többi része a dolognak már nem túl érdekes, egyszerűen kivártam a vonatot és elutaztam.
Lényegében tehát ez a kirándulás nem hozott sok eredményt, ahogy más kérdezések sem túl sokat. Viszont olyan ember vagyok, akit nehezen rettentenek el a kudarcok. Így mára, alig valami segítséggel már létezik a honlap. A létrehozásban nagy támogatóm volt néhány ismerősöm, igyekeztek buzdítani rá. Sajnos legtöbbjük nem szokott netezni. A kudarcokból pedig a mai napig nem vontam le messzemenő következtetéseket. Nem fogok megítélni egy szervet néhány tagja alapján, főleg, ha azok Bp.-iek, s ezt ajánlom mindenki másnak is!
Ám hiába készült el az oldal, még hátravolt a népszerűsítés, a figyelemfelhívás, hogy létezik. Mivel az Interneten jelen lévő honlapoknak a legritkább esetben van olyan felületük, ahol közölni lehetne ilyet, így más módszerekhez folyamodtam. A laktanyát egyik ismerősömre bíztam, a rendőrséget pedig személyesen kerestem fel. Mondanom sem kell, kissé meglepett volt az információs szobában (vagy akár vehetjük portának) lévő rendőr, mikor ilyen jellegű üggyel fordultam hozzá. A fogadtatás azonban arckifejezéséből úgy ítéltem, kissé pozitívabb volt, mint pl. Pesten. A linket tartalmazó papírt átadtam, amit betett az asztalra. A fogadtatása nem tudom végül mi lett. Az oldalon minden esetre szinte, mondhatni sok a látogató (legalábbis az általam várt kezdeti szintet eléri), de sajnos a regisztrált tagok száma még csekélynek tekinthető. Holott, a legtöbb érdemi írást csak a regisztrált, bejelentkezett tagok olvashatják, s a fórum is csak számukra használható… Remélem ennek okai az FRDÉSZ megmozdulások (Minden sikert hozzá!) és lassan gyarapodik a honlap.
Persze ennyivel sem elégedtem meg. Ahol csak lakhelyemen találkoztam biztonsági őrrel szóba elegyedtem vele és átadtam a linket tartalmazó papírt. Bár itt is volt kellemetlen eset, mely szerencsére gyorsan tisztázódott. Egyikük ugyanis elhamarkodottan azt hitte, az oldal a túlkapásokról szól. Miután megmagyaráztam viszont tisztázódott az ügy. Sajnos az illető szintén nem szokott netezni, no, de vannak társai, talán valamelyikük igen…
Interneten is megkezdődött a hirdetés. Ahol csak előfordult a katona és rendőr szó és az oldal valóban valami közeliről szólt, oda igyekeztem felrakni a linket. Persze ez még elmarad a várttól, ám ahogy időm (és az ingyenes könyvtári óra, no meg a net-cafe díjai engedik) lassan egyre több helyre rakom fel a linket. Továbbá ahol egyenruhást látok, odamegyek és igyekszem felhívni az oldalra a figyelmet.
Itt tart az oldal jelenleg. Remélem erőfeszítéseimet siker koronázza és sikerül megteremteni egy független társalgóhelyet, ahol felszabadultan lehet eszmecserét folytatni a különböző témákban.
Egyesek mondhatják: javíthatatlan álmodozó vagyok, hogy ez az oldal elképzelt funkciójának megfelelően valaha is működni fog. Azonban ez sem tántorít el. Ha más nem segít, hát akkor a kitartás és a nagy számok törvénye.
Babilon5
|